Utánpótlás csapatunk a versenykiírás alapján az utolsó őszi fordulót játszotta Táborfalva ellen. A keret nem volt teljes, de akik elutaztak ’Falvára nagyon győzni szerettek volna.

Szép őszi időjárás és jó játéktér adott volt egy kellemes szombat délelőtthöz. A mérkőzés első percétől kezdve nagy elszántsággal játszottunk. Támadóinkat meg tudtuk játszani, a szélsőink bátran indultak a kapu felé. Védelmünk jól oldotta meg feladatát. A pálya közepén is egész jól produkáltunk, de nagyon sok apró szabálytalanságot követtünk el, mert lassan cselekedtünk.

Az ötödik percre harmadik ziccerünket alakítottuk ki, de gyámoltalanok voltunk a büntetőterületen belül. Pontrúgásaink is veszélyesek voltak. A mélységi indításokban rendre benne volt a lehetőség a gólszerzésre.

Nem egész húsz perc játék után Dobondi Csaba kapott jó kiugratást a védők között, lefutotta ellenfelét és a kilépő kapus mellett a hálóba talált. A vezető találat előtt két hasonló helyzetet elpuskázott. A lendület nem tört meg. Az első játékrész hátralévő idejében is több alkalom nyílt újabb gólok megszerzésére, sajnos rendszerint pontatlanok voltunk. Az esetek nagy részében, pedig mindenki egyénileg szerette volna befejezni a támadást. Kapusunknak néhány beívelésen kívül nem kellett játékba avatkozni.

A félidőben az elmúlt mérkőzésekhez hasonlóan pontosabb befejezést kért Bódi József a fiataloktól. A kidolgozott lehetőségek számával maximálisan elégedett lehetett, de a gólok száma kevésnek bizonyult.

A folytatásban jobban összpontosítottak támadóink. Tetszetős labdajáratás után Meszjár Károly ívelt a bal oldalról középre, a hosszú oldalon Tuska Balázs érkezett. A középre szálló labdát bal lábbal a levegőből a kapuba jutatta. A vezetőedzőnk elégedetten tapsolta meg a fiúkat, viszontlátta a támadás során az edzésen sokat gyakorolt beadásokat. A gól után ismét a kimaradt helyzetekről szólt a mérkőzés. A mezőny kezdett kettészakadni. Ellenfelünk is többet támadót a szépítő találat megszerzésének érdekében. A középpálya átjáró házra hasonlított. A félidő felénél Tuska Balázs újabb gólt ért el. Sokadik jó passzot kapta társaitól, bátran tört be a tizenhatoson belülre. A befejezésnél ismét megriadt a védőktől, de a szerelési kísérletből Ő jött ki jól. A becsúszó védő éppen annyira érte el a labdát, hogy elpöckölte a kifutó kapus mellett. Balázs a gólvonalig vezette a játékszert, miután a kapu üresen tátongott. Megszerezte saját maga második, a csapat harmadik gólját. Az utolsó húsz percben mindenki gólt szeretett volna szerezni csapatunkból. A Táborfalvaiak kapujánál több ízben önzőek voltak a fiatalok, ezért nem tudtunk nagyobb különbséget elérni.  Nem voltunk már elég fegyelmezettek a játéktéren, így a hazai csapatnak is akadt lehetősége gólszerzésre. Szerencsére Pelva Zoltán megoldotta a feladatát.

Néhány perccel a vége előtt mégis meglett a negyedik vasadi találat. A kaputól negyven méterre végezhettünk el szabadrúgást. Váradi Krisztián vállalta, hogy felíveli. A labda elment a védők és csatáraink lába előtt, a hazai kapus pedig későn mozdult, a hosszú alsóban kötött ki a játékszer.

Beállítva ezzel a négy nullás végeredményt. A lejátszott nyolc mérkőzés alatt az első alkalom, hogy érintetlen maradta a hálónk.

A bajnokság végére mégiscsak be tudtunk gyűjteni annyi pontot, hogy elfoglaltuk reális helyünket a tabellán. A nálunk erősebb csapatok ellen sajnos gyengén szerepeltünk, a velünk egy szinten álló egyesületek fiataljai ellen lehetőségünk nyílt pontokat szerezni.

A Táborfalva KSE - Vasadi RSC utánpótlás mérkőzés hivatalos jegyzőkönyve ide kattintva megtekinthető

Bódi József – Vezetőedző:

Fiataljaink jó mérkőzést játszottak.

Az igazsághoz tartozik, hogy nagyon sok lehetőséget elrontottak a fiatalok mivel az utolsó mozzanatokban, gondolok itt a passzokra, sokszor rossz döntéseket hoztak.  Legalább annak örülhetünk, hogy idegenből elhoztuk a három pontot. Végre kapott gól nélkül zártunk egy találkozót.