Alacsony színvonalú mérkőzésen, igazságos döntetlen
Nem tudtunk a 2013/2014. évi bajnoki idénytől hazai pályán győzelemmel és szép játékkal búcsúzni. Csapkodó, pontatlan és rossz megoldássokkal teli mérkőzést láthatott a publikum. A vendég csapat is a képességeihez képest gyengén játszott. Kevés látványos megoldást és kapura tartó lövést láthattunk a kilencven perc alatt.
Az összes számításba vehető játékosunk Bódi József rendelkezésére állt a találkozóra, sérülés sem hátráltatott senkit.
Az összecsapást megelőző napokban leesett nagy mennyiségű csapadéknak köszönhetően a játéktér talaja kifogástalan volt. Az időjárás is kedvezett, igaz a mérkőzés elején volt egy gyors zápor, de a hátralévő időben nem jött égi áldás.
Az első percekben Tápióság csapata uralta a játékot. Kapunkra egy egyéni hiba után tudtak veszélyesek lenni. Jobb oldali szélsőjük rúgta oldalról kapunk elé a labdát, ami átcsúszott kapusunk lábai és kezei között, de még a gólvonal előtt megfogta a játékszert. A momentum némiképp ébresztőként hatott a játékostársakra. Nem lehet azt mondani, hogy sokat járatták volna a játéktéren lévők a labdát. Kevés mozgás volt mind a két oldalon. Eseménytelenül teltek a percek. Gyakorlatilag kiszorítósdi folyt a pályán, a védelmek a legegyszerűbb módon tisztáztak saját térfelükön. A talajon tudatos passz előre egyik oldalon sem volt, a vaktában előre rúgott labdákkal a támadók nem tudtak mit kezdeni.
Két sajnálatos sérülést lehetett még az első játékrészből feljegyezni, a kapusoknak nem kellett védést bemutatni. A pontrúgásokban sem volt veszély.
A szünetben volt mit mondani a vezetőedzőknek. A csapkodó játék egyik trénernek sem tetszett.
Bódi József kérte a Vasadi RSC játékosait, hogy tudatosan és pontosabban igyekezzenek megjátszani egymást. A védelem masszívan állt a lábán, de sem a középpályások sem a csatárok nem tudtak megtartani labdát. Kapura lövés nélkül nehéz lesz gólt szerezni.
A második félidő első részében sem változott a játék képe. A játékosok igyekeztek mindent megtenni a gól elérése érdekében, de kevés volt az összjáték, a váratlan megmozdulás. Nem jelentettünk veszélyt a vendégek kapujára, kapusuknak nem volt védeni valója.
A mi hálóőrünk sem gebedt bele a munkába. Sajnos a kevés teendői közé tartozott az is, hogy kivegye egy alkalommal a kapuból a labdát.
Negyed óra telt el a játékrészből, amikor a jobb oldalunkról végeztek el bedobást a ’Ságiak. A büntetőterületünkön belül álló csatárukhoz dobták a labdát, aki szépen fordult le védőnkről és lőtt kapura. Két másik védőnk igyekezett blokkolni a kísérletet. Mindkettőjükön irányt változtatott a játékszer és az ellenkezőleg elmozduló kapusunk mellett a kapunkba ment a labda.
Hátrányba kerültünk és sajnos nem biztatás hangzott el mindenki szájából, hanem egymásnak magyaráztak játékosaink. Sokan a másikban keresték a hibát az eredmény alakulása miatt.
Aktívabbak lettek támadóink a hátralévő időben. A szélekről volt néhány biztató beadásunk, próbálkoztunk távolról kapura lőni. Védekezésben nyíltabbak lettünk, de ezt a részét megoldottuk sikeresen.
Végre jött az első nagy lehetőségünk is. Pontrúgásunk után ellenfelünk kirúgta a labdát büntetőterület közeléből. Bal oldali hátvédünk gyűjtötte be és nem rúgta vissza a tömegbe, hanem a középső védőn keresztül megforgatták a labdát. Pirót István után Szabó Levente volt a labda útja. Bátran futott el a jobb oldalon és adott középre. A beadás kicsit mélyre sikeredett, ami a vendégek kapusának a kezei között átcsorgott. Haraszti Mihály érkezett a kapu előtt, de nem rúgta el egyből a labdát és egy védő szerelni tudott. Már nagyon közel jártunk az egyenlítő találathoz. Szöglet következett a mentést követően.
Kovács Krisztián végezte el a sarokrúgást. Az élesen kapu elé rúgott labdába Bódi Krisztián tette bele a fejét. A csúsztatás után még vendég védőt is érintett a labda mielőtt a hálóba került volna. Az egyenlítő találat után a végjáték nyílt lett.
Mindkét csapat a győzelmet szerette volna megszerezni. Lehetőség adódott előttünk kapu közeli szabadrúgásból, de nem értünk el belőle gólt. Nagyon rosszul kivitelezett elvégzés volt.
Az utolsó percben a vendég csapat is esélyt kapott a győzelem megszerzéséhez. Jobb oldalról rúghattak szögletet, egy véleményes asszisztensi intés eredményeként. A középre szálló labdát nagy erővel fejelték kapunkra, de Sirkó Viktor nagy bravúrral hárított. A mérkőzés folyamán ez a pillanat emlékeztet minket, hogy felnőtt futball mérkőzésen voltunk.
A kipattanó labda után a játékvezető véget is vetett a mérkőzésnek, a szenvedésnek. Egy egyes eredménnyel zárult az utolsó hazai fellépésünk ebben az idényben.
A játékosok véleménye szerint is gyenge találkozót produkált mind két gárda. A csapatok vezetői nem voltak megelégedve a látottakkal.
A Vasadi RSC – Tápióság KSK mérkőzés hivatalos jegyzőkönyve ide kattintva megtekinthető
Bódi József – Vezetőedző:
Elszalasztott lehetőség.
Sajnos azt kell mondanom, hogy az utolsó hazai bajnoki mérkőzésünkön a lélektelen játékunkkal elszalasztottuk azt a lehetőséget, hogy az utolsó két fordulónak úgy menjünk neki, hogy akár a mezőny első felében is végezhettünk volna, de sajnos a mai mérkőzésen nem tudtuk teljesíteni a célt. A mérkőzés összképe alapján igazságosabb lett volna a 0:0 is akár, mert sajnos a kapuk csak azért voltak fent a pályán, mivel a pálya tartozékai.
Ami viszont pozitívum, hogy az elmúlt négy mérkőzésen nem kaptunk ki és kevés gólt kaptunk.
Köszönjük szurkolóinknak a biztatást és a támogatást, amit minden mérkőzésünkön érezhetünk!