Az őszi szezon záró mérkőzéseit rendezték november 23-án a Pest megyei bajnokság osztályaiban. A vasadi sportpálya is színhelye volt egy III. osztály Déli csoport találkozónak. Inárcs VSE vendégeskedett településünkön.

Hűvös idő és sok néző várta a játékosokat. Az összecsapásra Inárcsról nagyon sokan érkeztek szurkolni a vendég együttesnek. A Vasadi RSC hívei is kilátogattak az év utolsó tétmérkőzésére. Mintegy 130-140 ember láthatta, hogy a tabellán fej fej mellett álló két csapat színvonalas mérkőzést játszott egymással.

Bódi József rendelkezésére állt minden bevethető játékosunk, így gyakorlatilag a legerősebb összeállításban léphetett pályára együttesünk.

Utánpótlás csapatunk pótolta a 4. fordulóból elhalasztott Mogyoród FC elleni találkozóját. Fiataljainknak szokatlan körülményekkel is meg kellett barátkozniuk a mérkőzés kapcsán. Nem negatív, hanem sokkal inkább pozitív dolgokkal, ami csöppet irigylésre méltó.

Egy két játékos kivételével még senki nem játszott műfüves játéktéren, pláné nem esti mérkőzéshez elegendő világítás mellett. A fiúk élvezték is, hogy lehetőséget kaptak villanyfényes összecsapáshoz.

A hazai együttes sokkal otthonosabban mozgott a számunkra új borításon és az első percektől fogva látszott, hogy jobb játékerőt képviselnek. A vesztett pontok alapján ők álltak a legjobb mutatókkal a tíz csapatot felvonultató bajnokságban. Szerencsére nálunk sem volt jele megilletődöttségnek.

Az őszi szezon végéhez közeledve a hátralévő mérkőzéseinken hazai játéktéren fogadtuk soron következő ellenfeleinket. A 14. fordulóban FC Dabas III. csapata vendégeskedett Vasadon.

Az időjárásra nem lehetett panasz, kilátogató szurkolóink is biztatták a játékosokat. Az összecsapást az elejétől kezdve irányítani tudtuk, bár főkép a mezőnyben folyt a játék. Védelmünk nem volt nagy nyomás alatt, a középpályán igyekeztük begyűjteni a labdákat és kiszolgálni a támadókat.

A korábbi mérkőzésekhez hasonlóan sok gólhelyzetet alakítottunk ki. A kapu elé érve pedig ki is maradtak a lehetőségek. Amikor a vendég kapus már verve volt, akkor sem tudtuk a hálóba juttatni a labdát, ziccereinket elhibáztuk és ismételten büntetőt hagytunk ki. Az akarattal nem volt gond, de többször figyelmetlenek voltunk vagy öncélúan szerették volna megoldani a játéktéren tartózkodok a helyzeteket.

Sorsolásunkból adódóan az ősz vége felé játszunk azon csapatokkal, akik a tabella hátsó régiójában foglalnak helyet. A bajnokság 13. fordulójában vasadi sportpályán vendégeskedő Monorierdő II. csapata is ide tartozik. Szépen előkészített játéktér és a nézőtéren megszokott arcok várták a kezdő sípszót.

A találkozó egyértelmű esélyeseként mentünk előre az első perctől fogva. A vezető találatig nem is kellett túl sokáig várni. Bal oldalunkról végezhettünk el szögletrúgást. Miskolczi Róbert tekerte a játékszert a hosszú oldalon védő nélkül álló Csóti Zoltán elé, aki kapásból, tíz méterről a védők lábai mellett a hálóba jutatta a labdát. Megadva ezzel a mérkőzés jó alaphangját.